5.rész

Elindultam lefelé a lépcsőn, felvettem a cipőmet és kiléptem az ajtón, majd a szomszéd ház felé vettem az irányt. Útközben végig a gyűrűmet piszkáltam és fel-le húzogattam az ujjamon. Izgultam. Én nem szoktam ilyen dolgokat csinálni, mint például, hogy átmegyek dumálni egy idegen sráchoz. De a mai délelőtt után rádöbbentem, hogy ez a beszélgetés akkor sem lehet kínosabb a konyhai incidens után. Már ha egyáltalán fogunk beszélgetni. Mert lehet hozzám se fog szólni. Vagy én is csendben maradok. Annyira elmerültem a gondolataimban, hogy észre sem vettem, hogy már előtte állok. Kivette a fülhallgatót a füléből, majd rám nézett. Én meg csak álltam és néztem őt. Mire ő lehajtotta a fejét és visszadugta a fülhallgatóját. Ez iszonyú ciki volt. Talán a mai eset után mégiscsak van kínosabb.Hát jó, erőt vettem magamon és megszólaltam.
-Szia-törtem meg a kínos csendet, mire újra rám pillantott. -Chad, ugye?-kérdeztem. Erre megint kivette a fülhallgatóját és olyan "te most szórakozol velem?" fejet vágott.
-Aha-hangzott a válasz.
-Én Hope vagyok-közöltem.
-Tudom. Megjegyeztem a neved-mondta és olyan sejtelmesen nézett. -És mit keresel itt?-kérdezte.
-Hozzád jöttem.
-Hozzám?- nézett rám meglepetten.
-Igen. Csak beszélgetni akartam veled, mert unatkoztam. Mesélhetnél mondjuk West Village-ről.
-Felejtsd el-vágta rá.
-Ennyire utáltad?-kíváncsiskodtam.
-Rossz emlékeim vannak róla-mondta, majd lehajtotta a fejét.
-És a barátaid?
-Nekem nincsenek barátaim-nézett mélyen a szemembe. A tekintetében annyi minden volt, de nem tudtam kiolvasni belőle semmit. -Inkább mesélj te.
-Mit meséljek? Mire vagy kíváncsi?-kérdeztem és közben leültem mellé.
-Rád. Az életedre-mondta. Gondolkodni kezdtem, hogy vajon mit mondjak, hisz nem akartam untatni, majd kisvártatva megszólaltam.
-Szeretem a fánkot-mondtam, mire kitört belőle a nevetés, majd én is elkezdtem nevetni.
-Vicces lány vagy-közölte rázkódó vállal.
-Köszönöm, ezt bóknak veszem. De egyébként átlagos lány vagyok, van 3 szuper barátnőm, a grillbárban voltam mosogatólány, de ma kirúgtak, imádom a fagyit és a pizzát, szeretem nézni a csillagos eget-hadartam, miközben felnézett rám és úgy éreztem ideje abbahagynom a felsorolást.-Hát ez vagyok én-fejeztem be a mondandómat.
-Úgy látom beszélni is szeretsz-nevetett és közben egyetlen pillanatra sem vette le rólam a tekintetét.-Miért rúgtak ki?
-Mert felelőtlenül nyitva hagytam a vízcsapot.-közöltem egyszerűen. Megint nevetett. Kezdtem hülyén érezni magam.
-Komolyan kérdezem.
-Komolyan mondom-vágtam vissza.
-Szóval nyitva hagytad a vízcsapot?-hüledezett.
-Igen, és kifolyt a sok víz, ami balesetveszélyes és ilyen felelőtlen, gyenge munkaerőre nincs szükség-mondtam sajnálkozva.
-Legalább már van egy vicces sztorid.
-És te?-néztem rá kérdőn.
-Én?
-A te történeted. Biztos több vagy egy hintán ülve zenét hallgató srácnál.
-Mi van ha mégse?
-Olyan nincs.
-Talán nem kéne megismerned-rázta meg a fejét és komollyá változott a tekintete.
-Miért nem?-kérdeztem kissé meglepődve.
-Talán egyszer elmondom-mondta, majd felállt a hintáról és rám nézett. - Mennem kell, dolgom van-majd megfordult és szó nélkül ott hagyott. Ez váratlan volt. Olyan befelé forduló típus. Én pedig olyan vagyok mint a gránát.Bármikor felrobbanhatok. Igen, ilyen a természetem, ami nem mindig jó. De ezt most sem tudtam szó nélkül hagyni.
-Most meg hová mész?- kiáltottam utána.
-Mondtam. Dolgom van-mondta közönyösen, én pedig csak hallgattam. Mi rosszat szóltam? Vagy mit tettem amiért egyik pillanatról a másikra megváltozott? Jó, persze nem sokat beszéltünk, olyan 10 percig, de azt mondta vicces vagyok és érdekelte a történetem. És ahogy rám mosolygott...Nem értem. Szerintem nem tett jót neki a klímaváltozás, vagy még mindig a költözés hatása alatt áll.Mégis miért olyan rossz hely az a West Village? Kezdett érdekelni a dolog. Felhívtam Elzát és elmondtam neki mi történt.
- Ez komoly?-kérdezte Sasha, miután beavattam a történtekbe.
-Igen. Szerinted miért utálja ennyire azt a várost?
 -Nem tudom. Derítsd ki, ha ennyire foglalkoztat, hisz a te szomszédod.
- Jó, de akkor is. Hiába kérdezősködtem, felállt és otthagyott.. Olyan gyanús az egész jelleme. Szinte már félelmetes.
- Roxy azt mondja, hogy derítsd ki miért ilyen. Tuti van valami a háttérben.-mondta.
-Ott van Roxy?-kíváncsiskodtam.
-Aha, kihangosítottalak-nevette el magát.
-Szia Hope- kiabálta Roxy én meg majdnem megsüketültem.
-Sziasztok!- nevettem én is.- Jó akkor megpróbálom megkedveltetni magam vele és kiderítem mit titkol.
-Ez olyan izgi-kiáltotta Roxy.
-Igen az. És ijesztő is egyben.
Kíváncsivá tett a dolog. Sőt, azóta érdekelt ki ő valójában, mióta először láttam. Volt benne valami furcsa, valami különös. És utána fogok járni. Lehet csak rossz napja volt. Vagy... Nem, nem tudom. Este lefekvés előtt még írtam egy e-mailt Lena-nak, mert nagyon régóta nem beszéltem vele és nem tudok róla semmit. Majd bedőltem az ágyba és elaludtam.