1.rész

 Szombat. Ami azt jelenti, hogy nem kell dolgoznom. Ma Roxyval elmegyünk Sashahoz, segítünk neki kipakolni és majd beszélgetünk a nyaralásukról.

 Reggel nyolckor keltem. Ami azt illeti igazából már hatkor ébren voltam, mert a verebek folyamatos csiripelése már az agyamra ment. Délelőtt leszaladtam a kisboltba és vettem egy kis nassolnivalót: csokit, gumicukrot, kekszet...ezek a csajos esték már csak ilyenek. A pénztárban találkoztam az egyik osztálytársunkkal Pete Bendingfielddel, aki egyébként az osztályban a hátunk mögött ül. Én Sashaval ülök, Pete pedig az unokatesójával Amanda Bendingfielddel. Mindketten éltanulók, Amanda szólista az énekkarban, Pete pedig a suli diákönkormányzatának elnöke és a suliújság fotósa. Ennek ellenére elég visszahúzódóak és maguknak valóak. Én is benne vagyok a szerkesztőségben, mint a Diákportrék című rovat felelőse. Én szoktam interjút készíteni pár végzőssel, akik kitűnő tanulmányi eredménnyel büszkélkedhetnek és emellett valamilyen más említésre méltó tevékenységet is folytatnak. A legutóbbi cikkemben Dan Parker-ről írtam aki kiskorától fogva úszik, rengeteg díjat nyert, ezenkívül benne van az iskolai focicsapatban és önkénteskedik a helyi nyugdíjas otthonban. Idén kaptam meg ezt a rovatot, tavaly filmajánlós voltam, azt nem annyira szerettem, mert nem vagyok az a nagy filmnézős. Lena a nagy film mániás, de nem akart írni az újságba, miszerint ő nem ért az ilyesmihez. Ez a rovat egészen más mint az előző, megismerhetek új embereket akik ösztönöznek és tanulok tőlük. Mondjuk elég vicces volt, amikor össze-vissza szaladgáltam az egyik végzős lány után. Nem tudtuk befejezni az interjút, volt még pár kérdés, és a határidő is szorított így egy kicsit bepánikoltam és eszeveszetten futkostam a folyosókon. Lena pedig videóra vette, sőt rengeteg "Hopeidegbajosankeresiavégzőslányt" képet készített rólam. :D Lena imád fotózni, a telefonján több száz fénykép van. Lenának van egy olyan különleges képessége, hogy az embert a  legcikisebb pillanatában kapja el. Mikor együtt leülünk és végignézzük a fotókat, rengeteget nevetünk, és jó pár kép kint van a szekrényemen is.

Mikor végeztem a vásárlással, elsétáltam a könyvtárba és kivettem Josh Malerman: Madarak a dobozban című könyvét. A könyvtárosnő Mrs. Clayton, de csak Martha-nak hívom. A férjével Tommal az utcánkban laknak. Tom ingatlan ügynök az egyik neves cégnél. A fiúknak Jeffnek július végén lesz az esküvője, amit anya szervez, ugyanis rendezvényszervező. Nagyon sokrétű és izgalmas ez a munka, volt hogy már én is besegítettem egy házavató party lebonyolításában. Az esküvői előkészületekben én is részt vettem, például segítettem egyedi dekorációkat tervezni és készíteni, elkísértem a menyasszonyt Rachelt ruhapróbára és beálltam tortakóstolónak is, ami amúgy baromi jó meló. :D A családom nagyon jó kapcsolatban van Claytonékkal.

Miután elintéztem a könyvtárat, hazasiettem. Jeff és Rachel esküvőjéig már csak három hét volt, tehát anya nyakig benne volt a teendőkben, apa pedig a város másik végében dolgozik, mint autószerelő, így egyedül voltam otthon. Ettem egy kis mogyoróvajas-banános szendvicset.Majd leültem az ágyamra és elkezdtem olvasni  Josh Malerman bestsellerét...